Konferencia az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napján

A Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja címmel rendeztek egész napos online konferenciát március 21-én.  A BME és az NKA támogatásával az MFTTT által szervezett eseményen 200 érdeklődő vett részt, akik 5 szekcióban 22 előadó tolmácsolásában 15 előadást hallgathattak meg.

A csillagászati tavasz első napján, március 21-én rendezték meg a Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja című rendezvényt. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) szervezésében, a BME és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával online formában megvalósuló konferencián 200 földméréssel, térképészettel, térinformatikával és távérzékeléssel foglalkozó szakember és érdeklődő gyűlt össze, hogy meghallgassa a 12 szervezet által delegált, összesen 22 előadó által összeállított 15 előadást. Az előadások anyaga elérhető a MFTTT honlapján.

A Nemzetközi Földmérő Szövetség (International Federation of Surveyors, FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (Council of European Geodetic Surveyors, CLGE), az Egyesült Államok Földmérő Társasága (National Society of Professional Surveyors, NSPS) felhívására, idén is megrendezett szakmai fórum célja az volt, hogy népszerűsítse és a szélesebb közönséggel is megismertesse a földmérő, térképész, térinformatikus szakma szinte minden egyéb szakterületen megmutatkozó fontosságát, bemutassa történelmi múltját, és felhívja a figyelmet az új technológiákban való nélkülözhetetlen szerepére.

A konferencia programjában 5 tematikus szekció követte egymást. Az év földmérői, Technológiák egyesülése, Mesterséges intelligencia, Alkalmazások és végül a Szolgáltatások, fejlesztések témakörei köré csoportosított előadások sorozatában 6 olyan prezentáció is helyet kapott, ahol az előadó a Lechner Tudásközpontot képviselte. Az eseményt Dr. Toronyi Bence az MFTTT ügyvezető elnökének köszöntője nyitotta meg. A levezető elnök a MFTTT főtitkár-helyettese, Iván Gyula volt, aki egyben a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője is.

A hagyományok szerint idén is külön előadásokat szenteltek a 2023-ban a Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) és a Francia-nyelvű Földmérők Szövetsége (FGF, a FIG tagja) javaslatára „Az Év Globális Földmérője” címmel kitüntetett szakmai nagyságok emlékének, amely elismerést idén két francia csillagász és matematikus, Méchain és Delambre kapta. Ők azzal írták be nevüket a tudománytörténet nagykönyvébe, hogy a 18. század végén részt vettek a párizsi meridián nagypontosságú meghatározásában, mely a méterrendszer bevezetésének alapja volt. A konferencia első két, egymást kiegészítő prezentációjában Dr. Tímár Gábor az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Iván Gyula végigvezették hallgatóságukat a méterrendszer kialakulásának és bevezetésének történetén, illetve annak magyar vetületein. Dr. Tímár Gábor a párizsi meridián szerepét mutatta be a méterrendszer bevezetésében a történelem idővonalába ágyazva Méchain és Delambre erőfeszítéseiről is megemlékezve, majd Iván Gyula Kruspér István geodéta professzor munkásságát és méterrendszer meghonosításában betöltött szerepét elevenítette fel. Előadásában nem feledkezett meg Dr. Ádám József akadémikus professzor, az MFTTT elnökének említéséről sem, aki a tavaly év végén hunyt el és foglalkozott Kruspér munkásságának kutatásával is.

Az Alkalmazások szekcióban Dr. Deák Márton, a Lechner Tudásközpont építésügyi elemzési főosztályvezetője és az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója az építészeti tervezési folyamatban használható földmérési adatokról adott elő. Dr. Deák Márton kísérletet tett azoknak a Lechner Tudásközpont által fejlesztett téradat platformoknak a bemutatására, amelyek földmérők, térinformatikusok, távérzékelési szakemberek és építészek számára egyaránt hasznosak és jól használhatóak, mint például az E-közmű, ÉTDR, az E-napló, vagy az előkészítés alatt álló, környezetinformációs csomagokat tartalmazó EIM. Az EIM olyan építész szakemberek által használható webshop lesz, amely a geoshop.hu-val interfész kapcsolattal rendelkezik és ahonnan az építészek a nekik szükséges téradatokat a számukra megfelelő formátumban letölthetik. Az környezetet is átlátó téradatcsomag-alkalmazásban ortofotók, szabályozási tervek, épületmodellek, beépíthetőségi kubus, ingatlan-nyilvántartási adatok is szerepelnek majd, akár 3D-ben is megnyitható módon.

Jánossy András a Lechner Tudásközpont geodéziai vezető szakértője Két mérés meg egy számítás című korokon átívelő előadásában arra világított rá, hogyan alakultak az emberi civilizáció fejlődésével a mérések pontosságával és gyorsaságával kapcsolatos igények és elmagyarázta, miért van szükség egyre gyorsabb és pontosabb helymeghatározásra még napjainkban is. Míg Eratoszthenész az ie. 3. században már meglehetős pontossággal meghatározta a Föld kerületét, a 18. században a földrajzi hosszúság sokkal pontosabb kiszámítására lett volna szükség a történelem egyik legnagyobb tengeri szerencsétlenségének elkerüléséhez. A Scilly-szigeteknél 1707-ben bekövetkezett, csaknem 2000 ember életét követelő, mérési pontatlanságból adódó katasztrófa arra sarkallta az angol koronát, hogy minden eszközzel támogassa egy pontos és megbízható tengeri kronométer kifejlesztését, melyet a tragédia után 50 évvel és egy élet munkájával John Harrison prezentált. A fejlődés nem áll meg, a pontos helymeghatározás napjainkban minden korábbinál fontosabb, elég csak a GNSS alapú helymeghatározásra gondolni, ami a konferencia több előadásában is előkerült már. Semmi sem állandó így a földrajzi koordináta vagy bolygónk tektonikai helyzete sem, hiszen a lemezek egymáshoz képest mozgásban vannak, ezért továbbra is szükség van a helymeghatározó eszközök fejlődésére, az egyre gyorsabb és pontosabb helymeghatározásra – mondta el Jánossy András.

Az utolsó szekció, amely a Szolgáltatások és fejlesztések témájához kapcsolódott, Braunmüller Péter és Kovács Iván prezentációjával indult, akik a Lechner Tudásközpontban elérhető geoinformatikai szolgáltatásokról beszéltek röviden. Braunmüller Péter adatszolgáltatási osztályvezető felsorolta az osztálya ügyfélszolgálatán, valamint a geoshop.hu geoportálon keresztül igényelhető állami alapadatokat és azokból levezetett értéknövelt termékeket, kiemelve a legújabb, bárki számára 2022 márciusa óta díjmentesen böngészhető Nemzeti Térinformatikai Alaptérképet. A legfontosabb téradatkörök közül aktuális információkkal szolgált az elérhető ortofotókról, a Magyar Közigazgatási Határokról és az Elérési Hely Adatbázisról. Az osztály másik szakrendszeréről, elmondta, hogy Digitális Légifelvétel Archívumának félmilliós gyűjteményéből a fentrol.hu-n már 200 ezer légifotó érhető el és tölthető le díjmentesen, illetve az évente kétszer megrendezett hagyományos pontgyűjtő játék is izgalmas versennyé nőtte ki magát a szakmai oktatási intézmények között, hiszen a legjobbak műhelylátogatást nyerhetnek. Kovács Iván geoinformatikai osztályvezető részletesebben beszámolt az egyik legnépszerűbb adatkörről, a negyedévente frissülő állami ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának térinformatikai másolatáról, amelyből lehetséges csak váztérképet vagy teljes tartalmat is megvásárolni, utóbbit – a költséghatékonyság érdekében – akár generalizált verzióban is. Kiemelte, hogy ezen adatbázis alapján az egyes minőségi osztály foltok műszaki aranykorona értéke is kiszámítható, valamint nyomtatásra előkészített pdf formátumban is elérhető az ingatlan-nyilvántartási térkép. Kiemelte, hogy két település között közúton mért legrövidebb távolság meghatározását is el tudja végezni az osztálya az általuk létrehozott közlekedési hálózatok adatbázisban található adatok alapján. Beszélt az olyan tematikus téradatokról is, mint a MePAR, belvíz-, aszály- vagy erózióveszély-mutató térképes felületek.

A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium fiatal kutatókból álló négyese – Magyar Bálint, InSAR kutató – Horváth Roland, InSAR kutató – Tóth Sándor, GNSS kutató – Hajdú István, InSAR fejlesztő – nevében Magyar Bálint beszélt a KGO K+F tevékenységének köszönhetően a Lechner Tudásközpontban rendelkezésre álló InSAR eljárásokról. Eszerint a penci Obszervatóriumban két nagy kategória azonosítható a művelt technológiák között, ez pedig a klasszikus DInSAR technológia és a PSI és SBAS analízis. Ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódóan beszélhetünk egyreferenciás és többreferenciás feldolgozásról is – ez az az eszköztár, melyet aktívan használnak és amelyre épülve fejlesztenek ki, illetve szolgáltatnak különböző webalkalmazásokat, igény esetén. Magyar Bálint ezt követően bemutatta, hogyan lehet kollokálni ezeket a technológiákat, hogyan telepítettek   elektromos sarokreflektort, majd integrált geodéziai pontjelet (IGP) – melyből országszerte továbbiak telepítését tervezik az ESA INGRIM projekt keretén belül. Ezt követően bemutatásra kerültek a 2020-as petrinyai földrengéssorozat vagy a 2023-as törökországi földrengés kapcsán levezetett felszíndeformációs eredmények is. A konferencián a résztvevők betekintést nyerhettek az ENI CBC GeoSES projekt keretében, Kárpátaljára és a környező határ menti régiókra levezetett InSAR eredményekbe is. Ennek során számos infrastruktúra monitorozási esettanulmányt ismerhettek meg, kezdve a Bükkábrány melletti Csincse község és a Nyíregyházi Ipari Park példáin át; a kárpátaljai Aknaszlatinától, az erdélyi Nagybányán át egészen a felvidéki Nagyidáig; kiemelve a technológia geodéziai célú mozgásvizsgálatainak alkalmazási lehetőségeit.

Kaszás Kata a Lechner Tudásközpont Üzemeltetési-Fejlesztési, és Projekt Főosztályának vezetője, az E-ingatlan-nyilvántartás projekt szakmai vezetője a konferencia utolsó előadásában tájékoztatta a konferencia résztvevőit a projekt jelenlegi állásáról. A projekt célja, hogy egy modern, digitális közigazgatási kihívásoknak megfelelő, akadálymentes, papírmentes, biztonságos, csökkentett ügyintézési idejű ingatlan-nyilvántartási rendszert és szolgáltatást vezessen be, újraszervezett vagy elektronikusan újraszervezett eljárásokkal, összehangolt nyilvántartásokkal, biztosítva az introperabilitást és az adatok hatékony felhasználását a jogszabályi kötelezettségek teljesítése érdekében – ismertette Kaszás Kata. A projekt a Miniszterelnökség, azon belül Dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár szakpolitikai támogatásával valósul meg. A Lechner Tudásközpont konzorciumvezetőként vezeti a projektet, melynek fizikai zárására 2023. november 30-án kerül sor, az E-ing rendszer éles indulása 2024. február 1-jén valósul meg. Szükség van az új rendszerek használatára, elektronikus igényléssel várhatóan az ügyintézési idő gyorsabb lesz, és az adatok tisztasága is könnyebben naprakészen tartható. Mindenképpen szeretnék több illetékes szakmai fórum igényeit figyelembe venni, és valamilyen formában beépíteni az új rendszerbe, hogy a végső forma a lehető legoptimálisabban valósulhasson meg a megfelelő jogi szabályozással alátámasztva. A különböző felhasználói csoportokat az átállásban tájékoztatás és segédletek, például tutoriál videók is segítik majd. A Lechner Tudásközpontban a projekt végére létrejön majd egy olyan elektronikus ingatlan-nyilvántartási üzemeltető szervezeti egység, ahol call centerrel és üzemeltető gárdával állnak a felhasználók rendelkezésére, akikkel hibák, elakadások, rendszerhasználati kérdések esetén lehet majd kapcsolatba lépni.

Fotó: Valeria Fursa / Unsplash